A csiszolóanyagok felépítése
Fedő kötőanyag
Műgyanta és töltőanyagok. Ezek rögzítik véglegesen a csiszolószemcséket a hordozón.
Szemcse
Anyaga: korund, cirkon-korund, kerámia, szilícium-karbid, gyémánt
Alap kötőanyag
Műgyanta, ami a szemcsét a kívánt helyzetben és eloszlásban előrögzíti
Hordozó
Anyagát tekintve lehet: papír, vászon, fiber, fólia
I
A különféle szemcsék keménysége
Ruby
Természetes eredetű szemcse, faanyagok kézi csiszolására.
Mohs-skála szerinti keménységi fokozata: 7-7,5.
Smirgel
Természetes eredetű szemcse, színes- és nemesfémek finom megmunkálására.
Mohs-skála szerinti keménységi fokozata: 7,5-8
Cirkon-korund
Szintetikus anyag, ötvözött acélok, ásványok, CK-lap (cementkötésű forgácslap) csiszolására.
Mohs-skála szerinti keménységi fokozata: 9
Barna-korund
Szintetikus anyag, fémek csiszolására.
Mohs-skála szerinti keménységi fokozata: 9
Félnemes korund
Szintetikus anyag, faanyagok és fémek csiszolására.
Mohs-skála szerinti keménységi fokozata: 9
Fehér-korund
Szintetikus anyag, faanyagok, lakk és festék csiszolására.
Mohs-skála szerinti keménységi fokozata: 9,4
Szilícium-karbid
Szintetikus anyag, üveg, kő forgácslap MDF csiszolására.
Mohs-skála szerinti keménységi fokozata: 9,3-9,7
Gyémánt
Szintetikus anyag, üveg, kerámia, márvány csiszolására.
Mohs-skála szerinti keménységi fokozata: 10
I
A papír hordozóréteg jelölése és fajtái
A – kézi finom csiszolás (85 g/m2-ig)
B – kézi csiszolás (86-110 g/m2)
C – kézi és könnyű gépi csiszolás (111-135 g/m2)
D – kézi csiszolás, kézi csiszológép (36-220 g/m2)
E – gépi csiszolás keskeny szalaggal (221-270 g/m2)
F – gépi csiszolás keskeny és széles szalaggal (271-350 g/m2)
G – durva gépi csiszolás széles szalaggal (351-500 g/m2)
I
A vászon hordozóréteg jelölése és fajtái
H – extra lágy – rugalmas profilcsiszolás
JJ – nagyon hajlékony – kézi és gépi csiszolás
J – hajlékony – gépi csiszolás
X– kemény vászon – sík felületek gépi csiszolása
Y – nagyon kemény – sík felületek nagy igénybevételű csiszolása
Z – extra kemény – szegmentált szalagok
I
Szemcse eloszlás
Nyitott szórás
A hordozófelületen a szemcsék egymástól való távolsága nagyobb, eloszlása ritkább, ezáltal nagyobb mennyiségű csiszolatport képes átmenetileg tárolni, illetve eltávolítani a felületről. Puha anyagok megmunkálására alkalmas.
Zárt szórás
A szemcsék egymástól való távolsága kisebb, sűrűbb eloszlású. A nagyobb szemcsesűrűség nagyobb számú vágóélt jelent, ami nagyobb lehordást, hatékonyabb csiszolást, egyenletesebb felületet eredményez.
I
Szemcseszórás
Mechanikus szórás
A gyártás során a szemcsék saját súlyuktól hullanak a kötőanyaggal bevont hordozóra. A mechanikus szórással készült csiszolóanyagok csiszolási képessége kevésbé agresszív.
Elektrosztatikus szórás
A hordozóanyag és a szemcsék ellentétes polaritású töltést kapnak, az így kialakult elektrosztatikus vonzás eredményeképpen a szemcsék nagyobb erővel csapódnak a hordozóra, mélyebbre hatolnak a kötőanyagba, így ez a technológia egy agresszívabb, hatékonyabb csiszolási tulajdonságokkal rendelkező csiszolóanyagot eredményez.
I
Szemcseméret, csiszolóanyag finomság, “P” érték
A csiszolóanyagok egyik legfontosabb jellemzője a szemcseméret. Ez határozza meg, hogy az adott csiszolóanyag mennyire finom, vagy éppenséggel durva, ahogy a köznyelvben is használatos.
A csiszolóanyagok hátoldalán látható “P” jelzést követő számérték, azt mutatja, hogy az adott csiszolóanyag milyen finomságú szemcsével készült. A számérték a hordozóanyag 1 coll (25,4 mm) hosszúságára jutó egyenlő rácsnyílások számát jelenti. A rácsnyílás, mint egy szita határozza meg a felhordott szemcsék méretét. Minél nagyobb ez a számérték, annál kisebb a rácsnyílás, ezáltal annál kisebb, finomabb a szemcse.
A megfelelő felület elérése érdekében különböző finomságú csiszolóanyagokat kell használni. Fontos, hogy meghatározott sorrendben, fokozatonként alkalmazzuk az egyre finomabb csiszolóanyagokat. Ha kimarad egy szemcsefokozat, az azt eredményezi, hogy a durvább szemcse okozta mélyebb csiszolási nyomokat a két lépcsővel finomabb szemcse már nem tudja maradéktalanul eltüntetni.

I
A csiszolóanyagok helyes tárolása
Tárolási hőmérséklet: 15-25 ºC
Relatív páratartalom: 40-70%
A széles szalagokat a csiszológéppel egy légtérben, az összetekert szalagokat szétnyitva, de egymásba csúsztatva hagyjuk, és konzolra függesztve tároljuk.
A szűk szalagokat összetekert állapotban tárolhatjuk a felhasználásig.
Soha ne tároljuk a csiszolóanyagokat, nyitott ablak mellett, betonpadlón, vagy fűtőtest közvetlen közelében!
I